Always by your Side - 2.rész

Végig beszéltük az egész éjszakát, de Simone kora hajnalban jó éjszakát kívánt
és elment lefeküdni. Tom elmesélte, hogy Riával jár már hónapok óta, és jól meg vannak, sokat mesélt róla és örültem neki, hogy végre megállapodott valaki mellett. Viszont Bill a nő ügyeiről hallgatott, mint a sír nem tudtam pontosan, hogy azért mert esetleg nem volt neki vagy volt valami komoly oka.
Alkonyatkor mentünk el lefeküdni és borzasztóan jó érzés volt abba a gyönyörű ágyba belesüllyedni és aludni egy nagyot.
{Tovább olvasom...}

Always by your Side - 1.rész

Hatalmas vigyorral haladtam el a Los Angeles-i reptér terminálja padlóján az engem bámuló sok amerikai ember között. Ez van! Szeretek, így öltözködni, néha kicsit fiúsan néha nőiesen, néha kissé ribancosan, de legfőképpen másnak, mint akárki más.
Hello! A nevem Shelly Dauerbach, 21 éves főiskolás csaj vagyok és egy megbízás miatt érkeztem az Amerikai Los Angeles-be, amit egy gyerekkorom óta ismert személy adott, Jürgen Kaulitz és, hogy mi az? Majd megtudjátok.
{Tovább olvasom...}

Always by your Side

Hamarosan elkezdem felpakolni a következő történetem részeit, ez sem lesz hosszú életű, de remélem tetszeni fog nektek ;)
Szereplők:

Invaded by you - 10.rész/Vége/

Iszonyatosan nehezen tettem túl magam Tomon, rengeteg időbe telt, de Georg és Gustav mindenben támogattak, amiért nagyon hálás voltam.
A pocakom a hónapok elteltével csak nőtt és nőtt, Georg nagyon izgatott volt a kicsi érkezése miatt és természetesen a tudattól, hogy apa lesz. Én is ideges voltam, hiszen 30 felett igencsak veszélyes lehet a szülés. Persze ne feledkezzünk meg Julie-ról sem, ő volt, aki a legjobban várta a kistestvérét, még ha csak nem is vérszerinti.
Billel is tartottuk a kapcsolatot ő nem haragudott ránk, Skype-on beszélgettünk sokat és kamerán minden egyes alkalommal meg kellett mutatnom a pocakomat, nem egyszer volt, hogy a háta mögött a kamerába megláttam Tom arcát, olyankor minden visszazuhant oda ahol az elvesztésekor voltam, a fájdalomba.
{Tovább olvasom...}

Invaded by you - 9.rész

A napok csak teltek, Tommal nem beszéltünk egy szót sem, Bill minden nap meglátogatott a koncert napján is én öntöttem belé lelket.
A koncert nagyon aratott, teltház volt sok volt a középkorú (gondolom régi rajongók) és voltak fiatalabbak is. Nagyon élveztem, jó volt őket hallgatni, és ahogy elnéztem őket ők is iszonyatosan örültek annak, hogy újra, ha csak ez alaklommal is, de színpadon állhatnak.
A napok után teltek a hetek, az ikrek még maradtak nem volt kedvük visszarepülni jól érezték magukat a jó öreg Berlinben. Egyik reggel viszont hatalmas sokk ért mikor megláttam a naptáramat. Késett, nem csak napokat, KÉT hetet. Azonnal elkezdtem fejben visszaszámolni és kétségbeestem.
{Tovább olvasom...}

Invaded by you - 8.rész

Amint beléptem a lakásba és letettem a táskám, a telefonom csörögni kezdett, gyorsan előhalásztam és úrrá lett rajtam a pánik, Tom hívott.
  -  Szia – köszöntem bele félénken.
  -  Szia, találkozhatnánk?
  -  Most? Szerintem Georg pont…
  -  Nem érdekel Georg! – förmedt rám – VELED akarok beszélni.
  -  Értem… - fojtott hangon – hol találkozzunk?
  -  Charlottenburgi parkban. Közel van neked?
  -  Fél óra.
  -  Helyes, akkor fél óra múlva ott találkozunk – és kinyomta.

Ajaj.
{Tovább olvasom...}

Invaded by you - 7.rész

Másnap összeütöttem egy kis rántottát reggelire, Julie-val a tévét nézve megreggeliztünk utána ő ment is el a barátnőivel, láttam rajta, hogy szeret itt élni. Hiányzott neki Los Angeles, de jól érezte magát Berlinbe is. Velem ugyan ez volt a helyzet.
Miután Julie elment elmosogattam, rendbe tettem kicsit a lakást, aztán elmentem lefürödni és hajat mosni, valahogy csak ki kell, nézzek Georg barátai előtt, nem igaz? Készülődés közben a tévét hallgattam, jó hangosan. Nem tudom miért, de nagyon jó kedvem volt énekeltem és táncoltam törölközővel a fejemen miközben a ruhát válogattam össze.
{Tovább olvasom...}

Invaded by you - 6.rész

Jó kedvűen léptem ki a cég ajtaján a nyári melegbe, imádtam Berlint. Mosolyogva néztem végig az utcán majd beültem az autóba és elindultam a szokásos mindennapi edzésemre.
Az edző terem előtt leparkoltam, hátulról kivettem a táskámat és leriasztva a kocsit besétáltam.
  - Sziasztok! – köszöntem hangosan az ott lévőknek, majd bementem az öltözőbe és átötöztem.
  - Szia Gail – húzta meg finoman a copfomat az edzőm.
  - Á, hé! – fordultam meg mérgesen – Georg, olyan vagy, mint egy gyerek – ütöttem izmos vállába.
{Tovább olvasom...}

Invaded by you - 5.rész

A hajamba túrva könny áztatta arccal remegve ültem a kórházi székben várva egy orvost. Hangos cipődobogásokat hallottam mire felkaptam a fejemet és az ikreket láttam meg felém rohanni. Felálltam és Tomot látva újra zokogni kezdtem, ő nem tett mást csak szorosan magához ölelt, Bill pedig a hátamat simogatta.
  -   Mi történt? – kérdezett rá kicsit később Bill.
  -   Veszekedtünk, vagyis csak ő akadt ki, kiszaladt a házból és… és… - zokogtam fel újból.
  -   Ssh, minden rendben lesz szívem – ringatott finoman Tom – erősfából faragták biztos nem lesz komoly baj.
  -   Miattam van, az egész az én hibám.
  -   Ne magadat okold Gail. Senki nem tehet erről – felelte Bill, majd elfordult – jön az orvos.
  -   Doktor úr – siettem elé aggódva – hogy van a lányom?
{Tovább olvasom...}

Invaded by you - 4.rész

Hallottam, ahogy sietve jön mögöttem, ezért én is jobban kiléptem és szó szerint az orra előtt csaptam be az ajtót. Dörömbölni kezdett, én pedig bereteszeltem az ajtót és elléptem onnan.
- Gail! Gail nyisd ki az ajtót!
- Menj el! – kiabáltam ki.
- Kérlek Gail, beszéljük meg! Ne csináljunk úgy, mintha kamaszok lennénk!
- Mit akarsz megbeszélni Tom? Lefeküdtél azzal, aki megcsalt! Láttam az arcod mikor tegnap róla beszéltél, láttam a megtört énedet!
- Gail… - súgta az ajtónak döntve a homlokát.
- Tom kérlek, fejezzük be – dőltem az ajtónak.
- Mit fejezzünk be? Engedj be, kérlek.
Sóhajtva léptem el az ajtótól, és ahogy kicsúsztattam a reteszt rögtön nyílt is az ajtó és megjelent előttem.

{Tovább olvasom...}

Invaded by you 3.rész

Este kicsit hitetlenkedve álltam a tükör előtt, Bill pedig mögöttem büszkén mosolygott. Teljesen meg volt elégedve azzal, amit velem művelt.
  -   Nem fogom bírni 5 percnél tovább ebben a szandálban Bill – fordultam felé.
  -   Akkor leveszed – vonta meg a vállát egyszerűen – homok van mindenhol Gail, vagyis ahova megyünk biztos lesz szóval…
  -   Ergo fölöslegesen veszek fel magas sarkút, mivel nem tudok majd benne menni a homok miatt – vontam fel a szemöldökömet – akkor mi értelme?
  -   Mert kurva jól nézel ki! Azért.
  -   Nem vitatkozom – sóhajtottam fel fáradtan.
{Tovább olvasom...}