You're Everything to me - 11.rész

Három nap telt el és Tomot az óta nem láttam, kezdett nyugtalanítani a helyzet, de sajnos nem tudtam mit csinálni, csak várni. Kicsit gondterhelten takarítottam a rendelőt egy fülledt forró napon, mikor Corina jött be az utcáról.
-     Megjöttem!
-     Sikerült elintézni mindent? – fordultam felé.
-     Persze, minden a legnagyobb rendben – kacsintott rám – minden rendben veled? Sápadtnak tűnsz.
-     Biztos tudod már Bill miatt – forgattam meg a szemeimet.
-     Hogy Tommal ti ketten lefeküdtetek? Igen, mondta – vont vállat.
-     Ennyi? – húztam fel a szemöldökömet – ennyi a reakciód?
-     Most mit mondjak erre Elena? Ti döntésetek volt, ha Ria rá jön, nagy bajban leszel az biztos, de most már nem tudsz mit tenni.
-     Köszi, igazán lelkesítő beszéd volt – hunyorogtam rá.
Aztán nyílt az ajtó és Tom vágtatott be, mint egy felbőszült verseny ló, és dühösen állt meg előttem.
-     Szia – köszöntem rá értetlenül.
-     Mik ezek? – mutatta fel a kezében lévő képeket.
-     Nem tudom – vettem el a kezéből őket és mindegyik képen ő volt, de látszott rajtuk, hogy paparazzi képek voltak – mik ezek Tom? – vontam fel a szemöldökömet.
-     Te kérdezed? Hiszen a tieid! A te szobádban találtam meg a fiókodban lapulva! Végig tudtad ki vagyok, végig figyeltél és csak eljátszottad az ártatlan kislányt.
-     Tom mégis miről beszélsz? – estem kétségbe – én tényleg nem… fogalmam se volt róla ki vagy! Azt se tudom, hogy kerültek a lakásomra és te? Hogy jutottál be? – vontam kérdőre idegesen.
-     Az lényegtelen! – kiabált rám – ezek nálad voltak! Te is csak egy kis rohadt fanatikus picsa vagy! – ordította a képembe, mire elvesztve a fejemet felpofoztam, Corina pedig a szája elé kapta a kezét.
-    Még egyszer elmondom hátha megérted. Fogalmam sincs hogyan kerültek hozzám azok a képek! Nem hazudtam semmiben! Szeretlek téged Tom – vallottam be neki könnybe lábadt szemekkel.
-    Persze, hiszen rajongsz értem! – kiabált továbbra is dühösen.
-         Menj a francba Kaulitz! – üvöltöttem sírva a képébe majd felszakítva az ajtót elrohantam.
Egészen egy parkig mentem ahol leültem egy padra és csak sírtam. Sosem vádoltak még meg, ilyennek meg pláne nem. Hogy kerültek a lakásomra azok a képek? Hiszen tényleg nem tudtam ki ő, az elején. Fogalmam se volt! Ki az, aki rosszat akarhat nekem? Ki az, aki tönkre akarja tenni az így is pocsék életemet?

Órák teltek el mire visszasétáltam a rendelőbe, Cori az asztal mögött ült és a könyökére támasztotta a fejét, ahogy hallotta az ajtó csengőt felkapta a fejét.
-    Elena – pattant fel – jól vagy? – sietett oda hozzám és ölelt magához.
-    Te hiszel nekem, ugye? – néztem fel rá bedagadt vörös szemekkel.
-    Persze, hogy hiszek! Nem ismerlek rég óta, de bízom benned, nem tennél ilyet.
-    Köszönöm Corina – öleltem meg szorosan – Tom…
-    Ahogy elrohantál dühösen lesöpört mindent az asztalról és elviharzott. Időm nem volt megkérdezni, hogy még is mi történt.
-    Én sem értem. Valahogy a lakásomra kerültek azok a képek, és valaki elültette a bogarat a fülébe, hogy én egy fanatikus rajongó vagyok, aki kitalálta az egész idekerülésemet, hogy a közelébe férkőzhessek – hadartam el egy szuszra.
-    Ki volt az a szemét? Ki akarhat ártani neked?
-    Nem tudom – túrtam a hajamba kétségbeesve – de most Tom ok nélkül gyűlöl.
-    Szerintem ő se érti, hogy mi ez az egész – rázta finoman a fejét.
Este már pont zártuk az ajtót mikor Bill parkolt le a járda mellett.
-    Bill? – lepődött meg Cori – nem azt mondtad, hogy egész nap a stúdióban lesztek.
-    Igen, úgy volt, de Tom kiakadt elviharzott és az óta nem láttam. Nem tudod mi történt? – fordult felém Bill miután beültünk hozzá.
-    Hát annyit tudok, hogy elvileg hozzá kerültek olyan képek a lakásomból amik paparazzi képek, engem vádol, hogy hazudtam, és hogy egy fanatikus rajongó vagyok – húztam el a számat.
-    Mi van? – nézett vissza a visszapillantóba döbbenten.
-    Így igaz – helyeselt Corina – nem tudjuk ki törhetett be Elena lakásába és dughatta el a képeket. Honnan tudta az illető, hogy az a te szobád? – ráncolta a homlokát.
-    Fogalmam sincs – sóhajtottam fel.
-    Nem kéne a rendőrségre menned? – Bill.
-    Nincs bizonyítékom. Bill… - néztem körül – hol vagyunk?
-    A stúdióban – állítja le a motort és száll ki.
-    De miért jöttünk ide? Én miért jöttem ide? – értetlenkedve.
-    Mert beszélnetek kell – nyitja ki nekem az ajtót, hogy kiszálljak-
-    Jaj, Bill – sóhajtok fel – nem vagyok olyan állapotban most.
-    Nem érdekel – kemény hangon és kézen fogva végig húz egészen a B szobáig.
Bent Tom ült a hatalmas keverő pult előtt egy laptopot nyomkodva közben fülhallgatóval a fülén rázta a fejét a ritmusra. Ahogy Bill felkapcsolta a villanyt lekapta a fejéről és megfordult, megpillantva engem megfeszültek a vonásai.
-              Hello Brother – kissé cinikusan köszönt Billre.
-         Szia, Tom! Valamelyikkőtök lenne oly’ szíves és elmagyarázná, mi bajotok van?
-         Az a bajom, hogy hazudott nem csak nekem nektek is – dőlt hátra a székben és kulcsolta össze a kezét.
-         Ki mondta neked, hogy menj el a lakására és túrd fel? – szólalt meg Corina is – ki az, aki a füledbe ültette ezt a bogarat?
-         Nem mindegy? A lényeg hogy baszottul igaza volt! – csattant fel.
-         Ria volt? – szólaltam meg rekedtes hangon mikor tudatosult bennem.
-         Ria? – nézett rám döbbenten Bill.
-         Ria tudja, hogyan érzek! És ezt a múltkor a fejemhez is vágta.
-         Nem hiszem, hogy… - kapta Bill Tomra a tekintetét és elhallgatott – Ő volt.
-         És mivel ő a barátnőd és évek óta ismered, ezért neki hiszel – sóhajtottam fel – gratulálok Kaulitz, emlékszel még mit kértél tőlem 3 nappal ezelőtt? – álltam elé megtörten.
-         Hogy bízz bennem… - felelte suttogva.
-         Akkor ki bízzon kiben? – csóváltam meg a fejemet, majd faképnél hagytam őket.
-         Ria honnan veszi ezt? – kérdezett rá Bill.
-         Azt mondta látta Lolát – vont vállat.
-         Lolát? – döbbent meg Cori – de ő meghalt! Meg amúgy is… Ria sosem találkozott vele, honnan tudja, hogy őt látta? – értetlenkedett.
-         Ez igaz – adott igazat szerelmének Bill.
-         Nem tudom, oké? – állt fel idegesen – hagyjatok már – csapta le a laptop monitorját és kikerülve őket kiviharzott az épületből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése