- Tetszik? – karolt át hátulról Bill.
- Gyönyörű és hatalmas, ti aztán tudtok élni – nevettem fel.
- Hát meg adjuk a módját. Gyere – fogta a meg a kezem és bevezetett a kapun végig a járdán majd be a házba. Belül galériás volt, ami a nappalira nézett rá, a konyha is szép nagy volt és hatalmas ablak nézett a nappaliból a kertre és a medencére, ami szépen ki volt világítva.
- Kérsz valamit inni? – fordult felém miközben mind a két kezemet megfogta és úgy húzott beljebb.
- Nem – ráztam meg a fejem – a mosdót merre találom?
- Oda fent van – nézett felfelé – gyere, megmutatom – húzott maga után fel a vastag csigalépcsőn – itt van – mutatott egy ajtóra – én ott leszek bent – mutatott a folyosó végén lévő ajtóra.
- Oké – feleltem kissé zavartan majd bementem a mosdóba, körbe néztem és az szintén gyönyörű volt. Hatalmas kád és szintén hatalmas sarokzuhany. WC egy kis falrészlettel eltakarva, márvány foglalatban a nagy mosdókagyló hatalmas tükörrel, letettem a táskám és bele néztem a tükörbe.
- Úristen, úristen, úristen… - ismételgettem magam – biztos vagy benne Stella? tényleg ezt akarod? – kérdeztem halkan a tükörképemnek – teljesen elment az eszem, én nem csinálok ilyet – túrtam a hajamba idegesen, a gyomromban a pillangók csak úgy repkedtek olyan izgatott voltam – nem futhatsz el! Itt ez a pasi… aki, úristen szavak nincsenek rá – motyogtam vigyorogva – teljesen elment az eszem – sóhajtottam fel majd meg mostam a kezem, megtöröltem.
Magamhoz vettem a táskámat és egy utolsó
pillantás a tükörbe és kiléptem a fürdőszobából, egy
pillanatig még álltam az ajtaja előtt majd finoman benyitottam,
szinte sötétség volt bent, csak a gyertyák adtak valamennyi
fényt. Gyertyák? Kirakta
a szobát vagy húsz darab gyertyával, az ajkamba haraptam és
körbe néztem.Milyen romantikus!
- Bill? – szólaltam meg kicsit rekedt hangon.
- Itt vagyok – szólalt meg mellőlem a falnak dőlve mire én kicsit összerezzentem.
- Ez… gyönyörű.
- Örülök, hogy tetszik – mosolygott rám, elrugaszkodott a faltól és oda lépett elém, végig simította a karom a vállamtól le a csuklómig majd megfogta a táskám és az asztalra tette – biztos akarod? – csúsztatta finoman a tenyerét a derekamra és húzott egész közel magához.
- Akarom – néztem azokba a csodálatos szemeibe – akarlak – súgtam már szinte az ajkainak miközben lassan közel hajolt és egy finom csókot lehet ajkaimra, utána elhajolt rám mosolygott majd ismét megcsókolt, de kissé hevesebben. Magasba emelte a karjaim és fentről lefelé végig simítva a nyakába akasztotta őket, a csókot egy pillanatig sem hagytuk abba. Az ágy felé kezdett el tolni, majd mikor a lábam bele ütközött finoman végig döntött rajta, a magas sarkúmat lerúgtam magamról és kissé feljebb a párnák közé csúsztunk. Nem volt vad sem heves, szenvedélyes és lassú volt.
Végig csókolta a nyakam a vállam a kulcscsontom, belőlem halk sóhajokat előidézve, egyre jobban tombolt bennünk a vágy és ettől kissé hevesebb is lett, felültetett és lehúzta a ruhám cipzárját majd kibújtatott belőle. Én az ingjét elkezdtem kigombolni, közben végig csókolóztunk. Legörgettem izmos karján az ingjét és lágy csókokkal hintettem be szintén kidolgozott mellizmait és a kulcscsontját. Résnyire nyitott ívelt ajkain keresztül halkan sóhajtozott, majd visszadöntött a párnák közé és a mellkasommal kezdve végig csókolt egészen a hasam aljáig, ott elidőzve legörgette a fehér neműmet, majd eldobta és feltérdelt végig a szemembe nézve gombolta ki a nadrágját és húzta le magáról az alsónadrágjával együtt és rám feküdve szájon csókolt. Kissé még húztuk egymás idegeit, hogy hozzám dörgölőzött mire én felnyögve ívben feszültem meg, feltérdelt ismét majd az óvszert felhelyezve a térdemtől kezdett el fel-felé csókolgatni én pedig már alig bírtam magam így nem tudtam nyugodtan feküdni, mikor egy lágy puszit nyomott a legérzékenyebb pontomra hangos nyögés hagyta el a számat és a párnába markoltam. Végig csókolta a hasam a melleim a mellkasom és végül a számat találta meg, befészkelte magát a lábaim közé, én behajlítottam a térdeimet és hang nélkül tátogtam a szájába: Ne kínozz tovább, ő pedig pimasz vigyort villantott majd eggyé váltunk, amitől mind a ketten felnyögtünk. Továbbra sem volt vad, szenvedélyesen heves. Egy-egy nagyobb mozdulatánál hangosan felnyögtem és a hátába vájtam a körmeim ő pedig felszisszent, mikor már közel voltunk akkor lett vadabb és a beteljesülés elérésekor mind a ketten hangosan nyögtünk fel és összekulcsolva az ujjainkat kapaszkodtunk egymásba.
Másnap reggel mikor felébredtem a fény kissé bántotta a szemem ezért összeszorítottam majd újra kinyitottam és hunyorogva néztem körbe a gyertyák maguktól elaludtak, még jó, hogy nem gyújtottuk fel a házat. Bill karja pihent az oldalamon mosolyogva figyeltem meg hosszú ujjait és a tetoválását, ami számokból állt: 06 30
Az ujjbegyemmel finoman rajzoltam végig a számokat, mire ő szorosan magához húzott.
- Tetszik? – kérdezte halkan rekedten.
- Mit jelent?
- Szeptember 1-jén születtem reggel 6 óra 30 perckor.
- Tetszik – fordítottam felé az arcom mire ő megpuszilt és teljesen maga felé fordítva egy tincset söpört el az arcomból – most biztos jobban hasonlítok egy pandára – nevettem fel halkan, mivel este nem volt időm sminket mosni.
- Gyönyörű vagy – felelte mosolyogva majd az államat megfogva a hüvelykujjával cirógatott.
- Azt hiszem jobb, ha még is lemosom – ültem fel, majd belebújtam a bugyimba és mivel az ő inge közelebb volt azt vettem fel és gomboltam be.
- Siess vissza – mosolygott rám.
- Sietek – fordultam vissza az ajtóból majd bementem a fürdőszobába és gyorsan lemostam az elkenődött sminkemet és a számat is kiöblítettem egy kis fogkrémmel fogkefe híján.
Pont az ajtót nyitottam ki mikor hírtelen előttem termett egy férfi, ijedten hőköltem vissza, de ő is aztán döbbenten néztük egymást, ő pedig eléggé végig is mért.
- Bocsánat, nem tudtam, hogy Billnél van valaki – szólalt meg még mindig kicsit döbbenten.
- Semmi gond, öm… én, megyek is – kerültem ki gyorsan és besiettem a szobába bemászva Bill mellé.
- Mi a baj? ijedtnek látszol – húzott magához Bill.
- Azt hiszem találkoztam a testvéreddel.
- Meglátott? – nézett le rám.
- Eléggé kellemetlen volt a helyzet – ő pedig csak vigyorgott.
- Ne aggódj, Tomot ez nem zavarja.
- Miért, minden nap más lánnyal vagy? – néztem fel rá.
- Dehogyis – vonta össze a szemöldökét – csak ő nem az a természet, akit ez kiborít, régen ő élt nagyon sok egyéjszakás kalandot.
- Most már nem? – kezdtem el körbe rajzolni a mellkasán lévő tetoválását.
- Nem, öt éve együtt van egy nővel, Riának hívják.
- Akkor biztos boldog.
- Az – puszilta meg a fejem tetejét.
- Bill… - hagytam abba a rajzolgatást.
- Igen?
- Én sem vagyok ilyen, úgy értem… nem gyakran csinálok ilyet, nagyon-nagyon ritkán – néztem fel rá, mire ő kihúzta a karját és felkönyökölt.
- Tudom, ne aggódj, én sem – mosolygott rám és szájon csókolt – csodálatos volt – súgta a számba csukott szemmel.
- Igen, az volt és köszönöm, annyira… - halkultam el – gyönyörű volt – súgtam. Mosolyogva csókolt meg és fordult rám a testével.
- Jól áll rajtad az ingem – vigyorodott el.
- Gondolkozom rajta, hogy megtartom – pimaszkodtam.
- A tiéd, csak hogy legyen, mi emlékeztessen erre az éjszakára – csókolt bele a nyakamba, amitől ismét bizseregni kezdtem.
- Azt hiszem… mennem kéne – sóhajtottam fel – dolgoznom kell.
- Előbb reggelizzünk együtt – nézett a szemembe – utána elviszlek haza és a munkahelyedre.
- Rendben – pusziltam meg, majd kimásztam alóla.
- Adok egy nadrágot – bújt bele az alsónadrágjába és felkapva egy pólót oda dobott nekem egy sortot, amit azonnal fel is vettem, az ujjaimmal végig fésültem a hajam, Bill is ugyan így tett majd elindultunk lefelé a lépcsőn, de az utolsó lépcsőfokon visszafordult és a derekamat átölelve emelte fel a fejét és csókolt meg.
- Khm… - köszörülte meg a hangját valaki, mire mi odakaptuk a fejünket és Tomot pillantottuk meg a konyha asztalnál ülni egy lánnyal. – Bocsánat, hogy megzavartalak titeket csak akartam tudatni, hogy nem vagytok egyedül. Mielőtt elfajulnak a dolgok.
- Jó reggelt – fogta meg a kezem Bill és úgy vezetett oda az asztalhoz.
- Sziasztok – köszöntem mosolyogva.
- Szia – köszönt a lány – Ria vagyok – állt fel és nyújtotta felém a kezét.
- Stella – ráztam vele kezet.
- Én pedig Tom – nyújtotta a kezét és megpillantottam ugyan azt a tetoválást, mint ami Billnek is van, csak neki 06 20 volt rajta.
- Oh – lepődtem meg, mire Tom megnézte a kézfejét.
- Iker tetkó – mosolygott kedvesen – kicsit megleptél a fürdőszoba előtt.
- Hát… te még jobban engem – ültem le Bill mellé – kicsit kellemetlen helyzet volt.
- Ugyan – legyintett – no para, csak nem gondoltam volna, hogy Bill nem egyedül jön haza.
- Tom… - szólt rá öccse.
- Oké, értettem. Mikor jöttetek haza? – kezdett el megvajazni egy pirítóst majd tett rá lekvárt is.
- Hát nem tudom pontosan, talán éjfél után egy kicsivel – töltött narancslevet nekem Bill és tett két pirítóst a tányéromra is.
- Köszönöm – mosolyogtam rá.
- Nincs mit – tette a kézfejemre az övét – és ti?
- Oh, mi olyan… - gondolkozott el – négy óra fele? Talán, nem tudom.
- Volt valami izgalmas? – harapott bele a kenyerébe Bill bátyára nézve.
- Hát egy kisebb verekedés, de nem volt nagy ügy, szinte azonnal kirakták mind a két pasit.
- És te Stella, meg kérdezhetem, mivel foglalkozol? – kérdezett meg Ria kedvesen.
- Van egy virágboltom a Westwoodon – feleltem mosolyogva.
- Arra felé laksz? – nézett rám Tom és Bill is.
- Igen – bólintottam – busszal fél óra körülbelül.
- És hogy botlottál az én drága öcsémbe? – könyökölt fel az asztalra Tom – kíváncsi vagyok.
- Hát, igazából már a galérián megláttam őt, ahogy a tömeget nézitek, majd észrevette és proszit küldött.
- Hogy érezhetted meg, hogy figyel? Biztos vagyok benne, hogy nem ő volt az egyetlen nő, aki így tett – vigyorgott Tom.
- Fogalmam sincs, csak olyan furcsán éreztem magam, aztán láttam, hogy figyel – mosolygott rám – utána küldtem neki és a barátnőjének két koktélt meg egy üzenetet, utána oda mentem. Ennyi – vont vállat – az éjszakáról is szeretnél beszámolót?
- Azt inkább kihagyom, köszi – emelte fel védekezően a kezeit.
Köszönöm a reggelit – álltam fel.
- Alig ettél – nézett rám Bill.
- Megyek öltözni, nem sokára nyitnom kell a boltot.
- Persze – bólintott – akkor menjünk öltözni – állt fel ő is, majd felsétáltunk a szobájába.
- Vegyünk valamit útközben? Tényleg alig ettél – vett elő a szekrényéből egy farmert és egy pólót.
- Bill nem kell, tényleg. Eleget ettem – bújtam bele a ruhámba és vettem fel a cipőm.
- Hát te tudod – kapott fel egy inget a pólóra – elmegyek mosakodni, addig menj le és várj meg a nappaliban.
- Oké – bólintottam és együtt kimentünk a szobából, ő bement a fürdőbe én pedig le a nappaliba, most világosban jobban meg tudtam nézni a házat. A konyhába bele szerettem. Hatalmas, tágas és világos gyönyörű berendezéssel.
- Csinos a ruhád – szólalt meg Ria miután megtörölte a kezét mosogatás után.
- Köszi – támaszkodtam a pultra – kérdezhetek valamit?
- Persze – fordult felém.
- Bill, szóval ő… gyakran csinál ilyet?
- Hogy hoz-e fel lányokat?
- Igen – feleltem.
- Nem – rázta meg a fejét – ezért lepődtünk meg kicsit Tommal, hogy itt vagy, Bill nagyon-nagyon régen hozott fel ide valakit, talán akkor mikor 5 éve kiköltöztek, akkor elmentek ünnepelni és sokat is ivott.
- Értem – bámultam magam elé – kicsit megnyugodtam – mosolyodtam el.
- Mehetünk? – jött le a lépcsőn Bill – miről trécseltek?
- Semmiről, csak megdicsértem a ruháját – felelte Ria – jó munkát - - Stella, örülök, hogy megismertelek – mondta kedvesen – remélem, még találkozunk – kacsintott egy aprót.
- Én is örültem – biccentettem – és hát… én is – feleltem halkan, hogy Bill ne hallja – mehetünk – indultam Bill után – szia! – intettem Riának majd követtem Billt a garázsba.
Gyorsan összefogta a haját egy gumival és beült én pedig az anyós ülésen foglaltam helyet.
- Ezt vedd fel – adott a kezembe egy napszemüveget.
- Minek? – értetlenkedtem – oh… - világosultam meg és feltettem.
- Ne haragudj, de nem szeretném, ha kereszttűzbe keverednél – tolatott ki, majd kifordulva elindultunk és a kezét a combomra tette.
- Nem haragszom –
hajtottam le a napellenzőt – de, csak mert jól áll –
vigyorogtam rá, mire ő felnevetett.
- Bill? – szólaltam meg kicsit rekedt hangon.
- Itt vagyok – szólalt meg mellőlem a falnak dőlve mire én kicsit összerezzentem.
- Ez… gyönyörű.
- Örülök, hogy tetszik – mosolygott rám, elrugaszkodott a faltól és oda lépett elém, végig simította a karom a vállamtól le a csuklómig majd megfogta a táskám és az asztalra tette – biztos akarod? – csúsztatta finoman a tenyerét a derekamra és húzott egész közel magához.
- Akarom – néztem azokba a csodálatos szemeibe – akarlak – súgtam már szinte az ajkainak miközben lassan közel hajolt és egy finom csókot lehet ajkaimra, utána elhajolt rám mosolygott majd ismét megcsókolt, de kissé hevesebben. Magasba emelte a karjaim és fentről lefelé végig simítva a nyakába akasztotta őket, a csókot egy pillanatig sem hagytuk abba. Az ágy felé kezdett el tolni, majd mikor a lábam bele ütközött finoman végig döntött rajta, a magas sarkúmat lerúgtam magamról és kissé feljebb a párnák közé csúsztunk. Nem volt vad sem heves, szenvedélyes és lassú volt.
Végig csókolta a nyakam a vállam a kulcscsontom, belőlem halk sóhajokat előidézve, egyre jobban tombolt bennünk a vágy és ettől kissé hevesebb is lett, felültetett és lehúzta a ruhám cipzárját majd kibújtatott belőle. Én az ingjét elkezdtem kigombolni, közben végig csókolóztunk. Legörgettem izmos karján az ingjét és lágy csókokkal hintettem be szintén kidolgozott mellizmait és a kulcscsontját. Résnyire nyitott ívelt ajkain keresztül halkan sóhajtozott, majd visszadöntött a párnák közé és a mellkasommal kezdve végig csókolt egészen a hasam aljáig, ott elidőzve legörgette a fehér neműmet, majd eldobta és feltérdelt végig a szemembe nézve gombolta ki a nadrágját és húzta le magáról az alsónadrágjával együtt és rám feküdve szájon csókolt. Kissé még húztuk egymás idegeit, hogy hozzám dörgölőzött mire én felnyögve ívben feszültem meg, feltérdelt ismét majd az óvszert felhelyezve a térdemtől kezdett el fel-felé csókolgatni én pedig már alig bírtam magam így nem tudtam nyugodtan feküdni, mikor egy lágy puszit nyomott a legérzékenyebb pontomra hangos nyögés hagyta el a számat és a párnába markoltam. Végig csókolta a hasam a melleim a mellkasom és végül a számat találta meg, befészkelte magát a lábaim közé, én behajlítottam a térdeimet és hang nélkül tátogtam a szájába: Ne kínozz tovább, ő pedig pimasz vigyort villantott majd eggyé váltunk, amitől mind a ketten felnyögtünk. Továbbra sem volt vad, szenvedélyesen heves. Egy-egy nagyobb mozdulatánál hangosan felnyögtem és a hátába vájtam a körmeim ő pedig felszisszent, mikor már közel voltunk akkor lett vadabb és a beteljesülés elérésekor mind a ketten hangosan nyögtünk fel és összekulcsolva az ujjainkat kapaszkodtunk egymásba.
Másnap reggel mikor felébredtem a fény kissé bántotta a szemem ezért összeszorítottam majd újra kinyitottam és hunyorogva néztem körbe a gyertyák maguktól elaludtak, még jó, hogy nem gyújtottuk fel a házat. Bill karja pihent az oldalamon mosolyogva figyeltem meg hosszú ujjait és a tetoválását, ami számokból állt: 06 30
Az ujjbegyemmel finoman rajzoltam végig a számokat, mire ő szorosan magához húzott.
- Tetszik? – kérdezte halkan rekedten.
- Mit jelent?
- Szeptember 1-jén születtem reggel 6 óra 30 perckor.
- Tetszik – fordítottam felé az arcom mire ő megpuszilt és teljesen maga felé fordítva egy tincset söpört el az arcomból – most biztos jobban hasonlítok egy pandára – nevettem fel halkan, mivel este nem volt időm sminket mosni.
- Gyönyörű vagy – felelte mosolyogva majd az államat megfogva a hüvelykujjával cirógatott.
- Azt hiszem jobb, ha még is lemosom – ültem fel, majd belebújtam a bugyimba és mivel az ő inge közelebb volt azt vettem fel és gomboltam be.
- Siess vissza – mosolygott rám.
- Sietek – fordultam vissza az ajtóból majd bementem a fürdőszobába és gyorsan lemostam az elkenődött sminkemet és a számat is kiöblítettem egy kis fogkrémmel fogkefe híján.
Pont az ajtót nyitottam ki mikor hírtelen előttem termett egy férfi, ijedten hőköltem vissza, de ő is aztán döbbenten néztük egymást, ő pedig eléggé végig is mért.
- Bocsánat, nem tudtam, hogy Billnél van valaki – szólalt meg még mindig kicsit döbbenten.
- Semmi gond, öm… én, megyek is – kerültem ki gyorsan és besiettem a szobába bemászva Bill mellé.
- Mi a baj? ijedtnek látszol – húzott magához Bill.
- Azt hiszem találkoztam a testvéreddel.
- Meglátott? – nézett le rám.
- Eléggé kellemetlen volt a helyzet – ő pedig csak vigyorgott.
- Ne aggódj, Tomot ez nem zavarja.
- Miért, minden nap más lánnyal vagy? – néztem fel rá.
- Dehogyis – vonta össze a szemöldökét – csak ő nem az a természet, akit ez kiborít, régen ő élt nagyon sok egyéjszakás kalandot.
- Most már nem? – kezdtem el körbe rajzolni a mellkasán lévő tetoválását.
- Nem, öt éve együtt van egy nővel, Riának hívják.
- Akkor biztos boldog.
- Az – puszilta meg a fejem tetejét.
- Bill… - hagytam abba a rajzolgatást.
- Igen?
- Én sem vagyok ilyen, úgy értem… nem gyakran csinálok ilyet, nagyon-nagyon ritkán – néztem fel rá, mire ő kihúzta a karját és felkönyökölt.
- Tudom, ne aggódj, én sem – mosolygott rám és szájon csókolt – csodálatos volt – súgta a számba csukott szemmel.
- Igen, az volt és köszönöm, annyira… - halkultam el – gyönyörű volt – súgtam. Mosolyogva csókolt meg és fordult rám a testével.
- Jól áll rajtad az ingem – vigyorodott el.
- Gondolkozom rajta, hogy megtartom – pimaszkodtam.
- A tiéd, csak hogy legyen, mi emlékeztessen erre az éjszakára – csókolt bele a nyakamba, amitől ismét bizseregni kezdtem.
- Azt hiszem… mennem kéne – sóhajtottam fel – dolgoznom kell.
- Előbb reggelizzünk együtt – nézett a szemembe – utána elviszlek haza és a munkahelyedre.
- Rendben – pusziltam meg, majd kimásztam alóla.
- Adok egy nadrágot – bújt bele az alsónadrágjába és felkapva egy pólót oda dobott nekem egy sortot, amit azonnal fel is vettem, az ujjaimmal végig fésültem a hajam, Bill is ugyan így tett majd elindultunk lefelé a lépcsőn, de az utolsó lépcsőfokon visszafordult és a derekamat átölelve emelte fel a fejét és csókolt meg.
- Khm… - köszörülte meg a hangját valaki, mire mi odakaptuk a fejünket és Tomot pillantottuk meg a konyha asztalnál ülni egy lánnyal. – Bocsánat, hogy megzavartalak titeket csak akartam tudatni, hogy nem vagytok egyedül. Mielőtt elfajulnak a dolgok.
- Jó reggelt – fogta meg a kezem Bill és úgy vezetett oda az asztalhoz.
- Sziasztok – köszöntem mosolyogva.
- Szia – köszönt a lány – Ria vagyok – állt fel és nyújtotta felém a kezét.
- Stella – ráztam vele kezet.
- Én pedig Tom – nyújtotta a kezét és megpillantottam ugyan azt a tetoválást, mint ami Billnek is van, csak neki 06 20 volt rajta.
- Oh – lepődtem meg, mire Tom megnézte a kézfejét.
- Iker tetkó – mosolygott kedvesen – kicsit megleptél a fürdőszoba előtt.
- Hát… te még jobban engem – ültem le Bill mellé – kicsit kellemetlen helyzet volt.
- Ugyan – legyintett – no para, csak nem gondoltam volna, hogy Bill nem egyedül jön haza.
- Tom… - szólt rá öccse.
- Oké, értettem. Mikor jöttetek haza? – kezdett el megvajazni egy pirítóst majd tett rá lekvárt is.
- Hát nem tudom pontosan, talán éjfél után egy kicsivel – töltött narancslevet nekem Bill és tett két pirítóst a tányéromra is.
- Köszönöm – mosolyogtam rá.
- Nincs mit – tette a kézfejemre az övét – és ti?
- Oh, mi olyan… - gondolkozott el – négy óra fele? Talán, nem tudom.
- Volt valami izgalmas? – harapott bele a kenyerébe Bill bátyára nézve.
- Hát egy kisebb verekedés, de nem volt nagy ügy, szinte azonnal kirakták mind a két pasit.
- És te Stella, meg kérdezhetem, mivel foglalkozol? – kérdezett meg Ria kedvesen.
- Van egy virágboltom a Westwoodon – feleltem mosolyogva.
- Arra felé laksz? – nézett rám Tom és Bill is.
- Igen – bólintottam – busszal fél óra körülbelül.
- És hogy botlottál az én drága öcsémbe? – könyökölt fel az asztalra Tom – kíváncsi vagyok.
- Hát, igazából már a galérián megláttam őt, ahogy a tömeget nézitek, majd észrevette és proszit küldött.
- Hogy érezhetted meg, hogy figyel? Biztos vagyok benne, hogy nem ő volt az egyetlen nő, aki így tett – vigyorgott Tom.
- Fogalmam sincs, csak olyan furcsán éreztem magam, aztán láttam, hogy figyel – mosolygott rám – utána küldtem neki és a barátnőjének két koktélt meg egy üzenetet, utána oda mentem. Ennyi – vont vállat – az éjszakáról is szeretnél beszámolót?
- Azt inkább kihagyom, köszi – emelte fel védekezően a kezeit.
Köszönöm a reggelit – álltam fel.
- Alig ettél – nézett rám Bill.
- Megyek öltözni, nem sokára nyitnom kell a boltot.
- Persze – bólintott – akkor menjünk öltözni – állt fel ő is, majd felsétáltunk a szobájába.
- Vegyünk valamit útközben? Tényleg alig ettél – vett elő a szekrényéből egy farmert és egy pólót.
- Bill nem kell, tényleg. Eleget ettem – bújtam bele a ruhámba és vettem fel a cipőm.
- Hát te tudod – kapott fel egy inget a pólóra – elmegyek mosakodni, addig menj le és várj meg a nappaliban.
- Oké – bólintottam és együtt kimentünk a szobából, ő bement a fürdőbe én pedig le a nappaliba, most világosban jobban meg tudtam nézni a házat. A konyhába bele szerettem. Hatalmas, tágas és világos gyönyörű berendezéssel.
- Csinos a ruhád – szólalt meg Ria miután megtörölte a kezét mosogatás után.
- Köszi – támaszkodtam a pultra – kérdezhetek valamit?
- Persze – fordult felém.
- Bill, szóval ő… gyakran csinál ilyet?
- Hogy hoz-e fel lányokat?
- Igen – feleltem.
- Nem – rázta meg a fejét – ezért lepődtünk meg kicsit Tommal, hogy itt vagy, Bill nagyon-nagyon régen hozott fel ide valakit, talán akkor mikor 5 éve kiköltöztek, akkor elmentek ünnepelni és sokat is ivott.
- Értem – bámultam magam elé – kicsit megnyugodtam – mosolyodtam el.
- Mehetünk? – jött le a lépcsőn Bill – miről trécseltek?
- Semmiről, csak megdicsértem a ruháját – felelte Ria – jó munkát - - Stella, örülök, hogy megismertelek – mondta kedvesen – remélem, még találkozunk – kacsintott egy aprót.
- Én is örültem – biccentettem – és hát… én is – feleltem halkan, hogy Bill ne hallja – mehetünk – indultam Bill után – szia! – intettem Riának majd követtem Billt a garázsba.
Gyorsan összefogta a haját egy gumival és beült én pedig az anyós ülésen foglaltam helyet.
- Ezt vedd fel – adott a kezembe egy napszemüveget.
- Minek? – értetlenkedtem – oh… - világosultam meg és feltettem.
- Ne haragudj, de nem szeretném, ha kereszttűzbe keverednél – tolatott ki, majd kifordulva elindultunk és a kezét a combomra tette.
Nagyon szépen fogalmazol! Egyre jobban tetszik a történet, remélem hamarosan hozod a folytatást is :)
VálaszTörlés